Málta egy szigetország, Európában helyezkedik el és a legkisebb tagállamok közé sorolhatjuk. Ez a kicsiny hely annál inkább csordultig van látnivalókkal és felfedezésekkel, ezért legalább egyszer mindenkinek meg kell látogatnia.
Három kis sziget alkotja. Málta, a legnagyobb és legfőbb, Gozo és nem utolsó sorban a kettő között elhelyezkedő, szinte lakatlan Comino. Az egyébként mediterrán éghajlatú sziget, kedvező időt biztosít a nyaralni vágyóknak, hiszen ritka a csapadék nyáron. és annál gyakoribb a zavartalan napsütés. Szeptemberben is tökéletes még az időjárás egy kis napozáshoz és strandoláshoz.
Nézzük meg Málta közlekedését. Az első legmegdöbbentőbb tény, hogy Angliához hasonlóan a közlekedés velünk ellentétben a baloldalon történik, tehát ha busszal szeretnénk közlekedni, ne felejtsük el, hogy az út túlsó oldalán próbálkozzunk ezzel, mert könnyen az ellenkező irányban köthetünk ki, mint ahol eredetileg szerettünk volna.
Nálunk már bevett szokás, hogy ha az ember a buszmegállóban várakozik, a kedves sofőr lehúzódva teszi lehetővé, hogy az utas felszálljon. Nos, ez Máltán teljesen másképp érvényes. Ha szeretnénk egy adott járatra csatlakozni, le kell intenünk azt, máskülönben lelkiismeret furdalás nélkül tovább hajt, azt feltételezve, hogy másik járatra várunk. Talán ez kissé szokatlan lehet nekünk, de ne felejtsük el, hogy egy teljesen más ország, más szokásokkal. Fogadjuk ezt el.
A negatívum a nyári időszakokban, hogy hatalmas dugók lehetnek, éppen ezért ott természetes, ha az utazási idő a duplájára növekszik. A buszok késése is elég gyakori, előfordul, hogy a buszok teljesen véletlenszerűen érkeznek meg. Mindezek ellenére mégis érmesebb előbb kimenni pár perccel, mert az is előfordulhat, hogy a kívánt járat előbb érkezik meg.
Egy másik meglepő dolog, hogy ezeket a buszokon általánosságban egyetlen ajtó van, szóval, ha lekívánunk szállni nagy valószínűséggel át kell verekednünk magunkat a tömegen. A hazai járművekkel ellentétben, viszont majdnem az összes járat klímával felszerelt, így legalább a hőséggel nem kell harcolnunk a tömegközlekedés alatt.
Sajnos, a nagy tömeg miatt az is előfordul, hogy a sofőr nem enged felszállni, vagy csak pár embert hajlandó felengedni, ezért ne lepődjünk meg az ilyen esetekben sem, ilyenkor képtelenek vagyunk megvárni a következő járatot, és remélni, hogy lesz elegendő hely.
Azért, hogy pozitívumot is említsek, a heti bérletet az összes hátrány ellenére is érdemes megvásárolni, hiszen nagyon jó áron van, és sokkal kedvezőbb áron juthatunk el a látnivalókhoz, mintha autót bérelnénk, vagy esetleg taxit fognánk. Itt is működik a valamit valamiért elve, és utólag biztosan szép emlék így bejárni a szigetet.
Ha az olvasottak ellenére is a tömegközlekedést kívánjuk választani, ezen a honlapon bővebben tájékozódhatunk a buszok menetrendjeiről:
https://www.publictransport.com.mt/en/
Úgy gondolom, ez az aprócska sziget, minden hibájával együtt imádnivaló élményt nyújthat, így ne ijedjünk meg semmiféle akadálytól vagy kihívástól, hiszen ebből születnek majd a legszebb emlékek.