Málta munkaerőhiány

A világ egyik legkisebb, ugyanakkor legnépesebb miniállama Málta. Ez a kis szigetcsoport három lakott szigetből áll. Mondhatni, hogy igazi turistaparadicsommá nőtte ki magát, ahová évről évre az ott élő lakosságnak körülbelül a háromszorosa érkezik a szigetre látogatóba, hogy élvezzék a sziget kínálta csodálatos nyaralás lehetőségeit. Viszont egyre többen érkeznek munkavállalás céljából is. A rohamos és nagy mértékű fejlődés ellenére sikerült megőriznie Máltának a történelmi emlékeket, és a sziget hódítóinak kéz nyomait, amelyek mintegy 7000 éves múltra tekintenek vissza, és sokat elárulnak a földközi-tengeri hódítások történetéből. Nem csak a történelme, hanem a természeti adottságai és az éghajlata is igen csábító a szigetnek, az itt élő emberek szívélyességével és kedvességével egyetemben.

Az álláspiacon a szolgáltatási ágazatok, a turizmus, a vendéglátás, valamint a kézműves jellegű foglalkozások dominálnak. A legújabb felmérések szerint sok állást hirdetnek tanárok, irodai dolgozók, értékesítők, felszolgálók, gondozók, építőipari munkavállalók, ápolók, takarítók és informatikai szakemberek részére egyaránt. A képzési rendszer hiányosságai, valamint a korai nyugdíjkorhatár, és mostanában a fiatalok külföldi karrier vágya is erősen befolyásolja Málta munkaerő piacát. A pénzügyi szolgáltatások, a jog, a marketing és a kommunikáció, valamint az idegenforgalom területén szerzett diplomával többen is kivándorolnak az országból, éppen ezért Máltán ezeken a területeken van a leginkább munkaerőhiány.

Mind az Európai Unió egészében, mind az euróövezetben nőtt a betöltetlen munkahelyek aránya a múlt év negyedik negyedében.  A kis, 450 ezres lakosságú szigetország a világ egyik legsűrűbben lakott területe, de ebből sok külföldi munkavállaló is él a szigeten. Éppen ezért Málta meglévő infrastruktúrája már elég nehezen tudja kiszolgálni a gyors gazdasági növekedést és az egyre szaporodó építkezéseket a hazai munkaerőből. A kormány 2017-ben egy 700 millió eurós programot hirdetett meg az ország teljes úthálózatának felújítására hét év alatt.  Valamint program indult a kórházak modernizálására, magas belvárosi épületek felhúzására és luxusingatlanok felépítésére is. Természetesen ezeknek a munkák elvégzéséhez szakemberekre és új munkaerőre is szüksége van az országnak. Málta rohamosan fejlődik mind gazdaságilag, mind infrastrukturálisan. Az elmúlt néhány évben a szigetország gazdasági növekedése messze az uniós átlag felett volt, évi átlagban több, mint 6 százalék volt. A máltai gazdaság motorjai a turizmus, az építőipar, valamint az óriási lendületben fejlődő online szerencsejáték. A legnagyobb növekedést a foglalkoztatottak számában az előző negyedévhez képest Málta érte el a harmadik negyedévben, a pontos adatok szerint 0.9 százalékosat. A foglalkoztatottak számának éves növekedése is Máltán volt a legmagasabb Európában, 4.9 százalékos.

A rendkívül erős gazdasági növekedés, valamint a nők munkavállalását és a munkavállalók továbbképzését támogató reformok által folyamatosan tovább javulhatnak a máltai munkaerőpiaci eredmények. Viszont továbbra is problémát jelent azonban a nemek közötti jelentős foglalkoztatási különbség, valamint a 30 évesnél idősebb nők és az enyhe fogyatékossággal élő személyek alacsony részvétele a munkaerőpiacon. Az apasági szabadság és a szülői szabadságolás rendszere továbbra is viszonylag kidolgozatlan, pedig ennek a rendszernek a megerősítése fontos lenne a nemek közötti kiegyensúlyozott gyermekgondozás lehetőségének a biztosítása és a női nem egyre nagyobb munkavállalásának fokozottabb elősegítése szempontjából. A munkaerőhiány a gazdasági fejlődés ellenére még mindig egy kis százalékban megmaradt, valamint a készségkereslet és kínálat közötti eltérés továbbra is fennáll. A máltai munkaerő jelentős része még mindig alacsony képzettségű, ez leginkább a képzési rendszer hiányossága, éppen ezért Málta a munkaerő és szakemberhiány pótlásában egyre nagyobb mértékben támaszkodik a külföldi munkaerőre. A munkaerőpiac fejlesztésére, a munkaerőhiány megszüntetésére és a társadalmi befogadás terén várhatóan szakpolitikai kezdeményezések folytatódnak a problémák megoldására.

A folyamatos gazdasági fejlődés megnyitja Málta számára az egyre nagyobb külföldi munkaerő beáramlását az országba. Természetesen ezt fontos szabályozni és a hazai munkaerő számára továbbra is elsődlegesen fenntartani a prioritást. Mivel inkább egy szellősebb nagyvárosról van szó Málta esetében, mint egy igazi gazdasági nagyhatalomról, ezért még vonzóbbá kell tegyék a hazai munkaerő számára a munkavállalást, főleg a hiányszakmák és a munkaerőhiánnyal küzdő területek esetében, hogy ne akarjanak külföldre távozni dolgozni. Viszont ezt ellensúlyozandó, hogy éppen ezért egyre vonzóbb a külföldi munkavállalók számára Málta szigetén dolgozni. Nem csak a környezet miatt, hanem a gazdasági fejlődés folyamatos növekedésével a fizetések emelkedése miatt is.

Málta gazdasági fejlődése és az ország képzési, valamint munkaerő piaci szabályozási rendszerének szakpolitikai reformja minden bizonnyal meghozza a várt eredményt, és megszüntetni az egyre csökkenő tendenciát mutató munkaerőhiány kérdését.